Múltunk jövője: múzeumok, internet, digitalizálás
Az emlékanyag digitalizálása a magyar múzeumok számára is óriási kihívás. Egyrészt a szakma a mai napig nem alakította ki az erre vonatkozó szabványokat, másrészt a gyűjteményekben található tárgyak mennyisége és sokfélesége szerfölött nagy körültekintést követel.
A digitalizálás szempontjából lényeges, hogy a természet és az emberiség keletkezésének és fejlődésének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi és egyéb bizonyítékait, valamint a művészeti alkotásokat befogadó, a köz érdekére számot tartható gyűjteményekben mindenki számára biztosítani kell a hozzáférést.
A holnap kezdődő tanácskozáson a szakemberek arra a kérdésre szeretnének válaszokat keresni, hogy milyen út áll a hazai múzeumi anyag digitalizálásai előtt, mit tanulhatnak az eddig elért eredményekből, és az intézmények milyen módszerekkel, megoldásokkal, szabványokkal és célokkal jelenhetnek meg a virtuális térben, és válhatnak a kulturális örökség online tárházaivá.
A rendezvényen külföldi szakemberek ismertetik majd tapasztalataikat a hazai közönséggel. A megnyitó után Jean-Paul Bessières-Orsoni, a francia Agence photo Réunion des Musées Nationaux vezetője az általa képviselt intézet történeti fotó- és tárgyanyaga digitalizációjának tapasztalatairól tart majd előadást. A különösen értékes és egyedülálló módon feldolgozott, kutathatóvá, böngészhetővé, illetve elérhetővé tett gyűjtemény virtualizációjáról beszél.
Bessières-Orsoni előadása azt is bemutatja majd, hogy a múzeumok miként jelenhetnek meg az érdeklődők mindennapi életében és válhatnak kiemelten értékformáló erővé.
A magyar közönség ezután a bécsi Wien Museum munkatársától, Frauke Kreutlertől hallhat az ottani digitális gyűjtemények létrehozásáról, az ötlet megszületésétől egészen a kivitelezésig. Az előadó az osztrák múzeum saját kollekciójában található hat, teljesen különálló adatbázis egyesítéséről, illetve az ebben nyilvántartott csaknem egymillió adat kezelésével járó tapasztalatokról számol be.
A hazai előadóktól az eszmecsere résztvevői hallhatnak a Múzeumi Digitalizálási Bizottság megalakításáról, aminek célja a szabványok és ajánlások kidolgozása mellett a vonatkozó szakmai munka összehangolása. A hallgatóság ezután a közel egy éve üzemelő Europeana portál része, az Athena digitális közzétételének körülményeit is megismerhetik. Lesz előadás a múzeumi kiállítások háromdimenziós bemutatásáról és a digitális katalógusokról. Az első napot hosszú, kötetlen szakmai beszélgetés zárja majd a múzeumi nyilvántartási rendszerek fejlesztési lehetőségeiről és problematikájáról.
A második nap az eddigi sikeres digitalizálások bemutatásával indul, és az interneten közzétett filmhíradók után az MTI digitális anyagai is bemutatkoznak, ahogy arról is szó lesz, hogy az intézmények miként érvényesülhetnek a „webkettes világban”, és mitől lehet sikeres egy online tárlat. A napot az informatikai együttműködési programokat bemutató szekció zárja majd, ahol a Nemzeti Galéria digitalizálásai mellett az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatáshttp://www.eisz.hu) kapcsolatait, és egy különleges informatikai rendszert is bemutatnak majd a résztvevőknek.
A rendezvényen a közgyűjteményi dolgozók és a diákok ingyenesen, más érdeklődők belépődíjért vehetnek részt.
