Az eurózóna éllovasa: Szlovákia
A román–magyar határ mentén, elsősorban is Arad megyében jól megfigyelhető jelenség: mind többen vásárolnak maguknak magyarországi településeken – elsősorban Battonyán – lakóingatlant. Ugyanakkor – főként a gazdasági válságot megelőző időszakban – magyar állampolgárok is Aradon és környékén kerestek és találtak munkahelyet.
Lakni igen, vásárolni nem
Hasonló jelenség bontakozott ki a magyar–szlovák határon is. A schengeni határnak és a közös európai uniós gazdasági térségnek köszönhetően a magyarországi Rajkán például már oly sok szlovák állampolgár telepedett meg, hogy a pozsonyi autóbusz-közlekedési vállalat saját járatokat indított.
Ez a fajta mobilitás azonban csupán egy apró szelete a kialakult helyzetnek. Szlovákia az idei esztendő elején, tehát 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához, mivel gazdasági mutatói ezt lehetővé tették. Az euró mint szlovák fizetőeszköz azonban számos egyéb vonzattal járt. A hétköznapi életben, a polgárok szemében úgy nyilvánult meg, hogy a két ország határa mentén megjelent a szlovák bevásárlóturizmus. Nem is olyan régen, mindössze néhány esztendeje még a magyarok jártak át a mindkét országban megtalálható multicégek bevásárlóközpontjaiba, hogy ne csupán helyi különlegességekkel, hanem a saját lakóhelyükön is kapható, ám olcsóbban beszerezhető, viszont értékesebb árucikkekkel – főként élelmiszerekkel – töltsék meg kocsijaik csomagtartóit. Az euró bevezetésével azonban, főként a forint folyamatos gyengülése következtében ez az irány megfordult.
A pozsonyi Új Szó újabban már arról cikkezik, hogy eltűnt a szlovák–magyar árkülönbség. A szlovákok lendületes nagybevásárlásai Magyarországon lassan a múlt emlékévé válnak, mivel a forint hosszú átlagban erősödik az euróhoz képest, és a szlovák üzletláncok is lefaragták a legfontosabb élelmiszerek, a leggyakrabban vásárolt termékek árát. Ráadásul a nyáron – leszámítva néhány alapvető élelmiszert – a magyar áfakulcs 20-ról 25 százalékra nőtt, miközben ez a tétel Szlovákiában 2004 óta nem változik: 19 százalék. A Hospodárske Noviny című szlovák gazdasági napilap azt is megállapította, hogy napjainkban néhány élelmiszer már kevesebbe kerül Szlovákiában, mint Magyarországon.
Lendületes növekedés kezdődött
Az emberek napi fogyasztása egyúttal hű tükre a nemzetgazdaság általános állapotának is. Néhány esztendeje a magyarországi üzletemberek azon keseregtek, hogy a gazdasági környezet Szlovákiában jóval kedvezőbb, mint Magyarországon, ezért sokkal érdemesebb ott vállalkozásba fogni, vagyis a céget Szlovákiában bejelenteni, de a tevékenységet Magyarországon folytatni. Gyurcsány Ferenc akkori magyar miniszterelnök ki is fakadt: „El lehet menni, kérem, Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék!” – mondta 2007. november közepén. Egészen addig ugyanis mintegy 9 ezer magyar vállalkozás tette át a székhelyét északi határunk túloldalára.
A legfrissebb hírek szerint azonban az országban 8 esztendeje nem volt ilyen rossz a vállalkozói környezet, mint napjainkban – derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) által közzétett legfrissebb vállalkozási indexből. A mutató 101,4 pontra, a legutóbb 2001 közepén mért értékre esett vissza. A szakemberek a jelenséget nem csupán a gazdasági válsággal, hanem a Fico-kormány elhibázott gazdaságpolitikai intézkedéseivel is magyarázzák. A cégek pedig a rendkívül hosszúra nyúló bírósági perek és a korrupció bírálata mellett viszont pozitívumként értékelik az euró bevezetésével járó stabil árfolyamot és az alacsony inflációt.
Mindenképpen ez utóbbi hatásának tulajdonítható, hogy miközben az euróövezet országaiban megkezdődött a lassú gazdasági növekedés – a harmadik negyedévben 0,4 százalékos többletet mértek –, aközben az újonc Szlovákia büszkélkedhet a GDP legmagasabb emelkedési rátájával, 1,6 százalékkal. Az Európai Unió mind a 27 országában a teljesítmény 0,2 százalékkal nőtt, a közösség éllovasa Litvánia, kereken 6 százalékkal. Magyarországon a vártnál is gyengébb, -7,2 százalék; Romániában -7,1 százalék.)
Nemzetközi megfigyelők a szlovákiai teljesítményt elsősorban természetesen az ország gazdasági tevékenységének, töretlen iramának tulajdonítják, ugyanakkor hozzáteszik: a gazdaság élénkülésére jó hatással volt a sokáig a térség valutáival együtt mozgó korona fölváltása a stabil euróra. A szilárdság mellett a járulékos költségek (például az átváltási jutalékok) elmaradása is kedvezően hatott.
Olcsóbb energiahordozók
Januártól olcsóbb lesz Szlovákiában a lakossági földgáz, a távhőszolgáltatás és a villanyáram – jelentette be Jozef Holjenčík, az árszabályozási hivatal (ÚRSO) elnöke. Legjobban a földgáz ára csökken: 5,13 százalékkal (legutóbb 2007 elején módosult, akkor 4 százalékkal mérséklődött). A villamos energia ára átlagosan 2,87 százalékkal mérséklődik: Nyugat-Szlovákiában 3,76, Kelet-Szlovákiában 1,73 százalékkal. A földgázzal működő hőszolgáltatók átlagosan 4 százalékkal csökkentik áraikat.
…020: Pöstyén főtere az Irma fürdővel