Internetes honlap Fejtő Ferencről

Tavaly hunyt el Párizsban Fejtő Ferenc író, újságíró, szerkesztő, esszéista, politikai elemző, az AFP egykori Kelet-Európa-szakértője. Ma, augusztus 31-én töltötte volna be a 100. életévét. A hivatalos ünnepségek mellett (a Fejtő Ferenc Alapítvány megemlékezései Nagykanizsán, sírkőavatás a Fiumei úti temetőben, valamint koszorúzás szobránál a Szent István parkban) a ma megnyílt www.fejto100.hu honlap is rá emlékezik.

Földes Anita újságíró, a honlap szerkesztője, a multimédia eszközeivel mutatja be a nemzetközileg ismert és elismert magyar gondolkodót. Hanganyagokon, interjúkon, portréfilm-részleteken, valamint mintegy 30 barát, pályatárs és Fejtő-kutató (köztük Tamás Gáspár Miklós, Méray Tibor, Bodor Pál, Glatz Ferenc, Rajk László, Romsics Ignác és Kende Péter) visszaemlékezésein keresztül egyre teljesebb kép bontakozhat ki előttünk – ahogy magát nevezte – a „század utasáról”.

A puzzle-szerűen, egymást kiegészítő elemekből felépülő honlap egy része az újságíró-szerkesztő Fejtő Ferenccel folytatott beszélgetésein alapszik, amelyek megismertetnek Fejtő Ferenc személyes élettörténetének fontos eseményeivel – köztük az első publikáció történetével a Nyugat folyóiratában, József Attilához fűződő barátságának kevésbé ismert részleteivel, a kommunizmus vonzásával, majd az ellene folytatott életen át tartó harccal és az emigráció fegyveres és békés periódusaival –, és vallomásain keresztül a kilencvenes évei végén járó, sokat megélt gondolkodóval is. A honlapon rövid fejezetcímek vezetnek az 1-2 oldalas interjúrészletekig, anekdotákig. Fejtő Ferenc vallomásai eredeti hanganyagként és lejegyzett formátumban érhetőek el.

A www.fejto100.hu egy eddig kiadatlan Fejtő-könyv, a Rajk-per kéziratának részletét is bemutatja. Sajnos csak az író halála után került elő az a 379 oldalt rejtő dosszié, amelyet óriási munkával már 1949 novemberében, mindössze két hónappal Rajk László külügyminiszter pere, egy hónappal kivégzése után fejezett be Fejtő Ferenc, de sosem jelent meg. A kézirat részlete (tartalomjegyzéke és két oldala a Faludy Györgytől és Ignotus Páltól szerzett információkkal) először olvasható magyarul.

„Fejtő Ferenc nevét sokan ismerik, de sajnos, méltatlanul kevesen tudják, hogy milyen fontos személyisége századunknak – mondja Földes Anita, a Fejtő Ferenc születésének 100. évfordulóján megnyíló honlap szerkesztője. – Üldözték a fasiszták és üldözték a kommunisták is, börtön és halál várta volna mindkét rendszerben. Ilyen sors csak azoknak jut, akik valóban kiállnak az alapvető emberi szabadságjogokért. 1938-ban el kellett hagynia az országot, de még a 70-es években is csak szamizdat formájában terjedtek a család és a barátok által hazacsempészett, külföldön rég világhírűvé vált könyvei. Nehéz azt a mai fejünkkel elképzelni, hogy volt idő, amikor Fidel Castro kubai diktátor nem volt hajlandó átvenni egy könyvet, amelyben a »nemzetközileg ismert antikommunista Fejtő« írja az utószót. Fejtő Ferenc közel félszáz könyvet jegyez, legtöbbje tudományos munka, de akad közte szépirodalom is. Magyarországon alig több mint tíz műve jelent meg. A honlap célja az, hogy megismertesse műveit, ma is nagyon aktuális és tanulságos gondolatait, hitvallását, életszemléletét. Nem szeretnénk, ha belépne az emlékművé merevedett gondolkodók Pantheonjába. Éppen ezért, igyekszünk minden korosztálynak izgalmasat, újat mutatni, de ajánljuk a gimnazistáknak, az egyetemistáknak, az irodalom és történelem szakos tanároknak, akik színesítenék óráikat egy nagy magyar visszaemlékezéseivel. Nem véletlen, hogy a honlap látogatója választhat: olvasni, hallgatni vagy nézni kívánja egy majd’ 100 éves bölcs üzeneteit – hiszen, ha csak mesél, az is üzenet a jelen és a jövő nemzedékeinek” – véli Földes Anita.

A videofelvételek között a Fejtő Ferencről készült két utolsó film – Tóth Barnabás Ajándékfilm – Váratlan találkozás Fejtő Ferenccel (2007) című dokumentum-, és Surányi András: Emlékképek Fejtő Ferencről (2008) portréfilmje – részleteihez lehet hozzáférni. Megtalálhatóak a honlapon József Attila Fejtő Ferenc által inspirált versei is, köztük A Dunánál Kaszás Attila előadásában és az Eszmélet Latinovits Zoltánéban. Barátságuk alapját, a Tiszta szívvel-t pedig a Sebő-együttes szólaltatja meg.